MARGARÉTA Beton.Hofi

[„MARGARÉTA” dalszöveg]

[Intro]
Aki bújt, aki nem
Yeah

[Verze]
Aki bújt, aki nem, én vagyok a fogó
Az életem amolyan kibaszott nagy pogó
Hiányzik az önmagáért szopó irat toló
A labda kint a téren épp a magában pattogó
Eszembe jut, ahogyan értem visszalép a hóban
Sosem üvöltött vadállat ilyen nyugtatóan
Egyetlen egy játékom volt azt is elrontottam
Plafonról nézem magam az élelmiszerboltban
Én nem reszkettem a földön, de a tetőn sem remegtem
Álmodozni jöttem azt sem éjjelente tettem
Sokat nem jelentettem, de nem jеlentettem
És еz nagy feszültséget jelentett minden tekintetben
Egyetlenegy öltönyöm volt azt is lehipóztam
Beton.Hofit hallgatnak a ruhatisztítóban
Ha a helyzet úgy kívánja, akkor Belzebub imáját, ez a nemzet úgy kívánja
Aki nem illik ide, azt elüldözi a nyáj
Azt elüldözi a nyája
A tanácsok helyén hallod kurvára hiányzol
Mindennap elázom, mindennap piázom
Öntsem ki a részed? Hallod nem cseng ki a számod
Hiányzol igen, de már bölcsebb vagyok, látod?
És ez dicsre hív a szóban, dicsre hív a szóban
Egyre szelídebben ahogy vissza ring a tóban
Kacsát etet, nevet, de már nincs velünk a szóban
Egyre szelídebben, ahogy visszaring a tóban
Megígértetted velem, hogy többet nem nyafogok
Egyszer visszaírok, de nem ma fogok