Gengetek Ellen Pogány Induló

[„Gengetek Ellen” dalszöveg]

[Intro]
Prrr!
Yoyoyoyo
Ay yo, ay yo, ay

[Verze]
Az égből a fájdalom árad
Ebből festek egy lírai képet
Magam mögé helyezem a lakásban
Utána mondok egy példabeszédet
Balra festem az anyai ösztönt
Jobbra az atyai boldogságot
Középre festek egy fekete pontot
Meg azt a keserű romlottságot
A család, a testvéreim, a szeretteim
Itt van, mind a reményem
Égjen a hűvös nyáron a kocsmai zajba' a csikk a szemétben
Gyulladjon fel a város a tűzben
Szenvedjen ki ha rossz a karom
Holnap tiszta világgal a rosszakarómra
Adom a jó takarót
Közben a tűzben maradna a nagyja
Kinek nincsen kulcs a bilincsen
Égjen a tisztításnak a lángja, éljen!
Kincs ami nincsen, lincs aki nincsen
Hajnali Ganja
Szólít édes ajakkal az ördög
Angyali hangja, angyali hangja
Rakja ki rakja
Játszok a gondolatokkal, ameddig nincsen gondom a TEK-kel
Hátam mögött maradt rengeteg ember
Örökké a gengetek ellen
Követi az utam rengeteg ember
Sok barátom elmebeteg lett
Engem nem visz a vegyszer el
Mert kellek és nem szerepelhetek le
Kellemetlen
Egykét dolog amiket csinálok, de leszarom
Ameddig nem mondtok olyan előadót, aki itt nem hibázott
Ez amolyan pesti átok
A cigi negyede a Pestisé lett
Csak jövök és baszok és nem kímélek
Pedig engem az utcákon nem kísérnek
Vagyok aki vagyok
Katonadolog a te mesétek
Mert én bekerelek
Aztán veszem a fekete öltönyöm
Megyek a temetésre
Csak a cigiket ne oltsad
Kezdem az elejét
Aztán a végéig vele égek
Maradok remetének
Akik akarnak majd azok velem élnek
Baszd meg!
Vagyok aki vagyok
Katonadolog a te mesétek
Mert én bekerelek
Aztán veszem a fekete öltönyöm
Megyek a temetésre
Yeah-yeah, megyek a temetésre
Csak bekerelek
Aztán veszem a fekete öltönyöm
Megyek a temetésre, ay