[„Szuperhősös” dalszöveg]
[1. verze]
Néha tényleg jobb lenne
Mindent csak összepakolni
És elmenni messzire fel a hegyekbe
Ahol már nem fúj a szél
Ahol nem karcol már a vágy
Hogy ne hiányozz
Azt mondod élünk, de rohanunk
Az iroda az otthonunk
Elérünk, nem vigadunk
A külsőségekre adunk
Hát milyen, hát milyen lett ez az élet
Hát milyen, hát milyen?
Hát hiányzik a jó szó, a szeretet
Hogy lehessek még veletek
A keszekusza kezetek
A barátok, a teretek
Hol végre életemben egyszer
Önmagam lehetek
[Refrénelő]
De nem vagy egyedül
A félelem elmenekül
Az éterbe majd bevegyül
Hogy végre láthassanak engem
Hogy lehessek én is szép
[1. verze]
Néha tényleg jobb lenne
Mindent csak összepakolni
És elmenni messzire fel a hegyekbe
Ahol már nem fúj a szél
Ahol nem karcol már a vágy
Hogy ne hiányozz
Azt mondod élünk, de rohanunk
Az iroda az otthonunk
Elérünk, nem vigadunk
A külsőségekre adunk
Hát milyen, hát milyen lett ez az élet
Hát milyen, hát milyen?
Hát hiányzik a jó szó, a szeretet
Hogy lehessek még veletek
A keszekusza kezetek
A barátok, a teretek
Hol végre életemben egyszer
Önmagam lehetek
[Refrénelő]
De nem vagy egyedül
A félelem elmenekül
Az éterbe majd bevegyül
Hogy végre láthassanak engem
Hogy lehessek én is szép
Comments (0)
The minimum comment length is 50 characters.