A Teljesség Ossian

Sajnálom az olyan éveket
Mikor veled voltam, mégis nélküled
Megbántam az olyan perceket
Mikor máshol voltam, úgy öleltelek

Száz darabra hullva
Gyakran tönkrebonyolítva
Keserű, de túl sok a sorsod
De néha meg édeskevés
Ez nagyon nehéz

A sokban a részlet
Elvész a lényeg
És messze még
A teljesség

Sajnálom az indulat szavát
Az önzés hazug bűnbocsánatát
Megbántam, hogy nem figyeltem rád
Hittem a szemem, a lelkem helyett lát
Célra koncentrálva
Mégis mellékvágányra

Keserű, de túl sok a sorsod
De néha meg édeskevés
Ez nagyon nehéz